Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által szervezett és irányított új ügyeleti ellátás bevezetése óta eltelt közel három hét tapasztalatai vegyes képet mutatnak Budapesten. Míg az OMSZ pozitív visszajelzésekről számolt be, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) képviselői súlyos hiányosságokat tártak fel a rendszer működésében - tudósított a 24.hu.
Csak olyan szolgáltatásokért kaphatnak a magánellátók állami közfinanszírozást, amit tőlük olcsóbban vehet meg az állami egészségpénztár, mint külföldön – ez derült ki a Belügyminisztérium Népszavának adott válaszából.
Október elsejével Budapesten is működésbe lép az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) által biztosított új ügyeleti rendszer, melynek hívószáma 1830.
Nyolcadik alkalommal rendezte meg a Portfolio a magánegészségügyi szektor találkozási pontjává vált Private Health Forumot, ahol a legégetőbb és legfontosabb kérdések kerültek terítékre az ágazatot érintően. Üvegplafonba ütköző fogyasztói kereslet, elégtelen állami költekezés, nyugat-európaival összemérhető versenyképes szakember-bérezés, állami- és magánegészségügy együttélése, verseny, szektorsemlegesség, változó állami szabályozás, vállalati egészségügy, multiklinikák és single speciality, robotsebészet és mesterséges intelligencia - csak néhány téma azok közül, amelyekről részletesen beszéltek meghívott előadóink, akiknek ezúton is köszönjük a részvételüket. Galériánkban bemutatjuk az eseményt, és megpróbáljuk átadni annak hangulatát.
Augusztus végére 86 milliárd forintra emelkedett vissza az egyetemi klinikák és a közfinanszírozott kórházak lejárt tartozásállománya, vagyis szeptemberre ott fog tartani a rendszer ebből a szempontból, mint a nyári többlépcsős konszolidáció előtt. A kormány viszont már döntött egy rendszeres, havi alapon járó többletforrásról a kórházak számára, ami az orvostechnikai beszállító cégek értékelése szerint rendkívül előremutató lépés lenne. Az egészségügyi beszállítók aktuális helyzetéről és a kormányzati intézkedés értékeléséről, lehetséges hatásairól beszélgettünk Rádai Tamással, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatójával, és Rásky Lászlóval, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárával.
A Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára szerint a jelenleginél betegellátási szempontból jobb lesz az október 1-jével Budapesten is életbe lépő új alapellátási ügyeleti rendszer.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új elnöke az Indexnek adott interjújában kifejtette, hogy az egészségügy átalakításával kapcsolatos tervek nyilvánosságra kell, hogy kerüljenek a szakmai együttműködés elősegítése érdekében. A kormánnyal való kapcsolatokról elmondta, hogy a párbeszéd során szeretnék egyenrangú partnereként részt venni az egészségügyi kérdések tárgyalásában, kritikákat és visszajelzéseket adva a betegágyak melletti valóság alapján. Emellett kiemelte az egészségügyi dolgozók bérezésének kérdését, különös tekintettel az orvosbérekre, és hangsúlyozta a generációváltás, a digitális fejlesztések és a kamara társadalmi szerepvállalásának fontosságát.
Lehet, hogy egy vagy több ilyen, az állam által finanszírozott üzletágból ki kell vonulnia a Doktor24 Csoportnak - jelezte a 24.hu-nak adott podcastinterjújában Kóka János, a Doktor24 tulajdonosa.
A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és 1 tartózkodó szavazattal.
Jövőre tovább erősödik az állam szerepe a járóbeteg-szakellátásban, sőt a háziorvosi körzetek és ügyeletek szervezésében is, megyénként egyetlen kórház irányítja a teljes helyi ellátást. A tervek szerint a bennfekvést igénylő betegek jelentős része a megyei központba kerül, az orvosok szabadabban lesznek vezényelhetők a megye kórházai és rendelőintézetei között, a mentőtisztek orvosi ügyeleti feladatokat vehetnek át.
A kormány kedd este beterjesztette - több más tervezet mellett - az egészségügy átalakítását célzó törvénymódosítását is. Bemutatjuk az indoklásokkal együtt is igen rövidnek tűnő javaslat főbb pontjait és azt is, hogy a szakmai szervezetek milyen kritikákat fogalmaztak meg a tervezzettel szemben.
Fajsúlyos átalakítási javaslatcsomagnak tartja a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárságának az ágazat átalakítását célzó tervezetét Velkey György. A Magyar Kórházszövetség elnöke a Portfolio-nak adott interjújában úgy vélekedett, hogy számára személy szerint az ápolók ügye a legfontosabb kérdés, amit rendezni kell. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az ápolóknak szóló béremelés jól célzott, előremutató, továbbá kedvező fejleményként értékelte, hogy az orvosi bérekhez viszonyítva rögzítik a béreket. A Bethesda Gyermekkórház főigazgatója arról is beszélt, hogy mi hiányzik számára a javaslatcsomagból, miért nincs az állami egészségügynek akkora produktuma most, mint korábban, hogyan lehetne ezen változtatni és arról is kifejtette álláspontját, hogy miért nem fenntartható, hogy a kisebb ellátóhelyeken legyen mindenhol szülészet. Szerinte vállalhatatlan luxus, hogy olyan szülészetek működjenek, ahol két naponta van egy-egy szülés. Nagyinterjúnk a közfinanszírozott egészségügy jelenlegi helyzetéről, a legfontosabb beavatkozási pontokról, az elfogadás alatt álló minisztériumi javaslatcsomag elemeiről és arról, hogy egy esetleges új helyzetben mi lehet a magánszolgáltatók szerepe.
Több mint száz helyen szüntetné meg a háziorvosi ügyeletet Takács Péter egészségügyi államtitkár terve - számolt be a Népszava szerdai cikkében.
Az egészségügy átalakítását célzó végleges javaslatcsomagot juttatott el a területért felelős Belügyminisztérium a szakmai szervezetekhez. A tervezet része az egészségügyi szakdolgozók béremelése.
Hamarosan a kormány elé kerül a Belügyminisztériumban elkészített, az állami irányítást erősítő, szabad orvosválasztást korlátozó, egészségügy átalakítását célzó tervezet - tudta meg a Népszava. A tervezet az ellátórendszer szinte valamennyi szegmensét érinti.
A közelgő választások ellenére hozzálátott a kórházi háttérszolgáltatások összevonásának a kormány – írja a Népszava. Az Országos Kórházi Főigazgató (OKFÖ) levelét valamennyi kórháznak postázták erről.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A Moszkvának szóló segítségkérések egyelőre süket fülekre találtak.
Az eddig tudottak fényében nem iszlamista motívum állhat a háttérben.
A súlyos mértékű légszennyezettség kezeléséhez is nélkülözhetetlen az elektrifikáció.
Itt van, amit tudni lehet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
